top of page

Trauma vagy krízis - miért fontos tudni a különbséget?

Gyakran szinonimaként használjuk a krízist és a traumát a mindennapokban, azonban a hasonlóságaik ellenére lényeges különbségek is vannak köztük. 


A legtöbb ember úgy képzeli az életét, mintha egy történet vagy film lenne, ahol egymás után, folyamatosan, sorban haladnak a dolgok, egyik esemény következik a másikból. Amikor valaki életében krízis következik be vagy traumatizálódik, ez a folytonosság megszakad, és olyan, mintha teljesen új történet kezdődne, ami korántsem úgy alakul, ahogy azt elképzelte.


Krízis


Míg a krízis a legtöbb ember élete során bármikor megtörténhet valamilyen formában, a trauma nem szükségszerűképp. A krízishelyzeteken általában önerőből is át lehet jutni  idővel, de a környezet támogatásával könnyebb lehet a megküzdés. Egy krízishelyzet másfél-két hónapig tart általában, de hosszabban is elhúzódhat. A leggyakoribb esetek, amik krízist idéznek elő valaki életében a baleset vagy haláleset, súlyos betegség, munkahely elvesztése, válás vagy szakítás, költözés, természeti csapás. Mi a közös mindezekben az eseményekben? 




Ilyenkor úgy érezzük, kicsúszott a talaj a lábunk alól, a lelki nyugalmunk, korábbi működő struktúrák, szokásos mindennapi rutinunk odalett, a korábban bevált megküzdési módok ide nem elegendőek, de minderre gondolni is alig van idő, hiszen hirtelen kell reagálnunk a kihívásra. Általában ilyenkor nehéz bármi másra fókuszálni, csak az lebeg a szemünk előtt, hogy ezt a helyzetet minél gyorsabban megoldjuk. Ilyenkor gyakran csak próbálgatjuk a megoldásokat, alaposabb tervet készíteni nincs kapacitásunk.  Mihamarabb megpróbálunk egy új, működő rendszert létrehozni, ami legalább valamennyire kiszámítható, azonban a krízis előtti nyugodt állapotunkba nem tudunk ilyen hamar visszailleszkedni. Teljesen normális reakció, ha a krízis lefutása alatt fáradtnak, elgyötörtnek érzed magad, a figyelmed beszűkül a probléma megoldására, ingerültebb vagy, nem élvezed azt, ami korábban örömet jelentett, nem férsz hozzá az érzelmeidhez, megváltozik a napi ritmusod, alvási és evési szokásaid.


Válhat-e egy krízishelyzet traumává? Ez függ attól, hogy volt-e módja a valakinek megfelelően megküzdeni a helyzettel. Befolyásolja a kimenetelt, hogy a személyiségfejlődésben hol tart, milyen korábbi tapasztalatai vannak az adott nehézséggel kapcsolatban, milyen a pszichés állapota a krízis megtörténtekor, illetve van-e kihez fordulnia, támogatást nyújt-e a környezete? Ha ezekből néhány feltétel már teljesül, az megóvhatja a súlyosabb károsodástól.


Trauma


Trauma átélésekor olyasmi történik az emberrel, amire a korábbi tapasztalatai alapján gondolni sem mert, ami összeegyeztethetetlen arról, amit a világ működéséről gondolt. Az emberekbe vetett bizalom és az élet értelmességében való hit megrendül. A trauma olyan váratlanul bekövetkező hatás, testi vagy lelki épséget, életet érő fenyegetés, amire nem lehet felkészülni. Lehet trauma egy baleset, hosszabb időn át tartó gyerekkori elhanyagolás, érzelmi vagy fizikai bántalmazás, iskolai zaklatás, háborús esemény és szexuális erőszak, csak hogy néhányat említsek. Lehet egy trauma egyszeri, intenzív esemény vagy hosszú időn át tartó, ismétlődő esemény, a károsodás és lelki törés trauma esetén mindenképp bekövetkezik. A traumatikus esemény olyan mértékű fájdalommal és érzelmi megterheléssel jár, hogy a test intenzív válaszreakciókkal próbálja kivédeni: a személy önmagára vagy kifelé irányítja az agresszióját, vagy az agy meggátolja az események teljes felidézését.  Az idő telését is megváltozottnak érzékelheti, illetve elhagyatottságot élhet át. Ilyenkor a történtek nem beilleszthetők a saját magáról alkotott képébe és a élettörténetbe. Azonban ott vannak azok a történések, amiknek látszólag nincs előzménye, nincs értelme, logikusan nem lehet a narratívába illeszteni és nem lehet meg nem történtté tenni.





Fontos megérteni, hogy a feldolgozatlan trauma, bár a múltban történt, még mindig kihatással van a jelenre. Ilyenkor nem mi irányítjuk a saját életünket. A feldolgozatlan trauma nem évül el idővel, több tíz évvel később is kifejti a hatását az ember életében poszttraumás stressz zavarként Ilyenkor a testi reakciók mellett emlékbetörések irányíthatatlanul elárasztják az elmét. Amikor az elménk nem engedi a tudatba jutni a traumatikus történéseket, rövid távon megpróbál megmenteni az elviselhetetlen érzelmi sokktól és fájdalomtól. Azonban ez rengeteg mentális kapacitást igényel, és a folytonos készenlét szorongás, depresszió, egészségügyi problémák kialakulásához vezet. A feldolgozatlan trauma esetén bármikor előidézheti egy helyzet a trauma újraélését: bizonyos hangok, szagok, látvány, beszélgetés is emlékeztetheti az embert és a feldolgozatlan emlékek felszínre törnek. 


Visszatérés a krízisből és traumából - a poszttraumás növekedés


Egy krízishelyzet mindig magában hordozza a változás lehetőségét, a végkimenetele ettől függően lehet pozitív és negatív is. Ha sikerrel átjutunk egy krízishelyzeten, akkor valószínűleg azért sikerült, mert a megoldáshoz megismertünk új megküzdési módokat, kaptunk új eszközöket, amiket későbbi stresszes helyzetekben már tudunk alkalmazni. 

Ha egyfajta krízis már nem először fordul elő, tekinthetünk erre úgy, hogy újra és újra esélyt adunk magunknak, hogy korrigáljuk a történéseket. Azonban ez megterhelő lehet, ilyenkor érdemes szakemberhez fordulni, aki segít feldolgozni a traumát.


Létezik egy poszttraumás növekedésnek nevezett jelenség: amikor valaki megerősödve, pozitív irányba változva jön ki egy traumából vagy súlyos krízisből.

A traumafeldolgozás során a történteknek jelentést adunk, értelmet találunk benne és be tudjuk illeszteni a narratívánkba. A traumafeldolgozás hatására az élethez való viszony is átalakul. Visszanyerhető a világba és önmagunkba vetett bizalom, és meg tudjuk tanulni, hogyan lehet a belső szabadságunkat megőrizni, ami lelki erőforrásként átsegíthet számos nehéz helyzeten. Sokaknál megfigyelhető a poszttraumás növekedés velejárójaként, hogy az életüket jobban megbecsülik, más lesz a fontossági sorrend, nyitottabbak lesznek új lehetőségekre, új életcélokra vagy életpályákra, a személyes kapcsolataik bensőségesebbé és jelentéstelibbé válnak, spirituálisan vagy hitükben megerősödnek, és sokakban ekkor támad fel az alkotóerő és a cselekvési kedv, hogy hozzáadjanak valamit a világhoz.



 


Reméljük, tetszett a cikkünk és hasznodra volt! Ha tovább olvasnál, böngéssz blogbejegyzéseink vagy Instagram-posztjaink között! Úgy érzed, segítségre van szükséged? Segítünk kiválasztani személyre szabottan a pszichológusodat!



Ha úgy érzed, a jelenlegi helyzetben egy szakember támogatására lenne szükséged, keress minket bátran és jelentkezz egy online pszichológiai konzultációra, ahol egy felkészült szakemberrel beszélhetitek meg és tárhatjátok fel a problémád természetét és az ideális lelki segítség formáját.



0 hozzászólás

Comentários


Os comentários foram desativados.
bottom of page