top of page

Mi a baj a túlzott pozitivitással?



„Sajnálom, hogy olyan negatív vagyok”


Még 2022-ben is előfordul, hogy valaki elszégyelli magát vagy bűntudatot érez, ha negatív érzéseket él át. Sokan – tévesen – úgy gondolják, a mentális jól-léthez elég a negatív érzések hiánya. Ettől azonban az ember még nem lesz kiegyensúlyozott, boldog vagy teljes. Nagyon elfogultak vagyunk a pozitív gondolkodás felé, és ezért a kulturális normák felelősek. Sokszor a társas közegünk, például a szociális média is nyomást gyakorol ránk. Úgy érezhetjük, folyton jókedvűnek kell lenni és nem szabad mások tudtára adni, ha nehézséggel küzdünk. Ez oda vezethet, hogy szégyenkezünk vagy elnyomjuk magunkban a rossz érzést, mivel rosszul érezni magunkat társadalmilag nemkívánatos.

A mentális egészséget viszont nagyon is magasra értékelik, és gyakran a folyamatos boldogsággal vagy határtalan pozitivitással azonosítják. Vigyázzunk, mert ez a látásmód egy rózsaszín szűrő, ami elfedi az esetleges veszélyeket és a csalódás lehetőségét.



Az életmentő negativitás


Az érzelmek elsődleges célja, hogy általuk értékelni tudjuk az élet hullámvölgyeit és az átélt tapasztalatainkat. A düh, fájdalom, szomorúság és a többi „rossz érzés” megtapasztalása általában kellemetlen lehet. Mégis létfontosságú, hogy az egész érzelmi palettát ismerjük, hiszen a fájdalommal járó érzések gyakran az első jelzések egészségügyi gondokra, társas kapcsolati problémákra, amivel törődnünk kell. A túlélés szempontjából tehát nagyon is jól jött, ha negatív gondolatokat és érzelmeket nem tudjuk könnyedén elnyomni, így előbb-utóbb megoldást kell keresnünk a problémára.



Egészségi kockázatok


A negatív gondolatok elfojtása a testünkre nézve is káros lehet: akik megpróbálták a szőnyeg alá söpörni a negativitásukat, nagyobb stresszreakciót éltek át társaikhoz képest. Egy vizsgálatban megállapították, hogy alkoholfüggőségben szenvedőkre gyakrabban törnek rá alkohollal kapcsolatos tolakodó gondolatok, ha megpróbálják elnyomni a sóvárgásukat. Akik elfojtották a negatív érzelmeket, gyakrabban éltek át érzelmi indíttatású túlevést, mintsem egyszerűen felismerték volna, hogy idegesek, frusztráltak vagy szomorúak voltak. De ha napközben mégis sikerült elkerülni egy kellemetlen témát, a tudatalattinkat akkor sem tudjuk elaltatni. Egy kísérlet résztvevői elalvás előtt próbálták meg elnyomni a nem kívánt gondolataikat. Ők arról számoltak be, hogy ennek ellenére nagyobb arányban álmodtak ezekről.



Elfogadni a fájdalmat?

Hogyan éljük meg negatív érzéseinket anélkül, hogy rögtön megpróbálnánk megváltoztatni vagy eltussolni az érzelmi állapotunkat? Ha az érzelem mindent elsöprő erővel tör ránk, érdemes kifejezni, hogyan érezzük magunkat, naplót vezetni vagy őszintén elmondani valakinek. Ezáltal nem csak új szemszögből láthatjuk a történteket, de ez akár a megkönnyebbülés, lezárás érzését is magával hozhatja. Ha a kellemetlenség ennek ellenére is megmarad, érdemes megfontolni, mit tehetünk a szenvedést okozó körülményekkel. Szükség esetén pedig segítséget kérni, szeretteinktől, szakembertől.


Megpróbálkozhatunk meditációs gyakorlatokkal, például a mindfullness-szel. Ez segít a jelenlegi tapasztalatok tudatosításban anélkül, hogy hogy ítélkeznénk magunk fölött. Meditáció közben a légzésre összpontosítunk és elfogadunk minden röpke gondolatok vagy érzést. Ugyanakkor azáltal, hogy tudatosítjuk, ezek múlandóak, sokkal könnyebbé válik még a kellemetlenségeket is megélni.

Az életben vannak nehézségek, amiket lehetetlen elkerülni. Hasznunkra válik, ha belátjuk: nem tehetünk mást, minthogy – bármilyen kellemetlen – megéljük ezeket is. A helyes módszer tehát nem a rossz érzések elnyomása, hanem ha megtanuljuk, hogyan birkózzunk meg mindezzel. Aki el tudja fogadni, hogy az élet természetes velejárói a negatív érzések, hogy igenis szabad magunkat néha rosszul érezni önvád nélkül, az máris tett érte, hogy kiegyensúlyozottabban, teljesebben élje meg érzelmeit.



 

Reméljük, tetszett a cikkünk és segítségedre volt! Ha olvasnál még, böngéssz blogbejegyzéseink vagy Instagram posztjaink között! Ha úgy érzed, segítségre lenne szükséged, vedd igénybe szolgáltatásainkat vagy jelentkezz az első konzultációnkra! Ha azonnali segítségre van szükséged, tárcsázd az ingyenesen hívható lelkisegély szolgálatot, a 116-123-at.


Forrás: Rodriguez, T. (2013). Taking the Bad with the Good. Scientific American Mind, 24(2), 26–27. https://doi.org/10.1038/scientificamericanmind0513-26



0 hozzászólás

Friss bejegyzések

Az összes megtekintése

Comments


bottom of page